Matthew 10

Leggi questo capitolo con intenzione

Matthew 10 is Jesus' mission discourse. He gives the twelve disciples authority over sickness and unclean spirits, names them, and sends them to the lost sheep of Israel with the message that the kingdom of heaven is near. The instructions cover travelling light, accepting hospitality, and shaking the dust off towns that refuse. Then the horizon widens: they will be flogged, tried before governors, betrayed by family, and hated for his name, yet the Spirit will give them words, and the Father who counts sparrows has numbered every hair on their heads. The chapter ends with the cost of discipleship, a cross to carry and a life to lose, and the reward for anyone who gives a disciple a cup of cold water.

Apri commento del capitolo

Matthew 10 is the second of the five great speeches that give Matthew's Gospel its shape, and it is the one about being sent. Jesus has just looked at the crowds like sheep without a shepherd and told his disciples to pray for workers; now he makes them the workers. He gives the Twelve his own authority over disease and demons, names them, and sends them out with almost nothing: no money, no bag, no second tunic, no staff. They are to announce that the kingdom is near, heal, and move on, blessing the homes that welcome them and shaking the dust off the ones that do not. Then the speech changes register. It stops describing a short tour of Galilean villages and starts describing a lifetime. They will be handed over to councils, flogged in synagogues, dragged before governors, betrayed by their own brothers. Matthew has folded into this chapter words that Mark keeps for the end of the age, so that every later reader hears the instructions as addressed to them. The center of the speech is a small argument about fear. Do not fear the people who can only kill the body. Two sparrows sell for a penny and not one falls without your Father; the hairs of your head are counted; you are worth more than many sparrows. From there Jesus goes to the hardest words in the chapter, the sword that divides families and the cross that each follower must carry, and then, almost gently, to the last line: a cup of cold water given to one of these little ones will not lose its reward.

Passi chiave

Matthew 10:5-8 Matthew 10:16-20 Matthew 10:28-31 Matthew 10:37-39 Luke 9:1-6 Mark 13:9-13

Historical and literary context

Matthew gathers into one speech material that Mark and Luke spread across several settings, including sayings about persecution that Mark places in Jesus' teaching about the end of the age. The result reads as instructions for two audiences at once: the Twelve on their first tour of Galilean villages around AD 30, and Matthew's own church a generation later, facing synagogue discipline and Roman courts. The restriction to Israel in verse 5 reflects the first mission; the trials before governors and kings in verse 18 reflect the later one. Travelling teachers who depended on hospitality were a familiar feature of the Jewish and Greco-Roman world, and the rules about staying in one house and accepting what is offered echo that practice.

How the chapter unfolds

Verses 1 to 4 give the authority and the names of the Twelve. Verses 5 to 15 give the marching orders: the audience, the message, the miracles, the packing list, and the response to welcome or rejection. Verses 16 to 23 predict persecution by courts, synagogues, and families, with the promise of the Spirit's help and the command to flee to the next town. Verses 24 to 33 argue from the disciple's likeness to the master, the sparrows, and the numbered hairs, to the call to confess Christ without fear. Verses 34 to 39 speak of the sword that divides families and the cross that must be carried. Verses 40 to 42 close with the rewards of receiving a disciple.

Why this chapter matters

This is the chapter that defines Christian mission as both sent and costly. "Freely you have received; freely give" in verse 8 shaped the church's refusal to charge for the gospel. "Sheep among wolves, shrewd as snakes and innocent as doves" in verse 16 is the classic description of the believer's posture in a hostile world. The sparrows and the numbered hairs of verses 29 to 31 have comforted the persecuted for two thousand years. "Whoever finds his life will lose it" in verse 39 is one of the most repeated sayings of Jesus, appearing in some form in all four Gospels.

Interpretive tension to watch

Verse 23 says the disciples will not finish the towns of Israel before the Son of Man comes, a line that has been read as the resurrection, the fall of Jerusalem in AD 70, or the final return, none of which fits without remainder. Verse 5 restricts the mission to Israel while 28:19 sends the church to all nations; Matthew presents this as a sequence, not a contradiction. The sword of verse 34 sits uneasily beside the Prince of Peace until one notices that Jesus is describing the effect of loyalty to him on families, not a method he recommends.

Domande per questo capitolo

Jesus tells the Twelve to take no money, bag, or spare clothes. What does depending on the hospitality of strangers do to the way a message is delivered?
Verses 28 to 31 place "do not be afraid" next to a warning about the One who can destroy soul and body. How do those two fears relate?
The chapter says loyalty to Jesus will divide households. How should a disciple hold that alongside the command to honor father and mother?

Study with context

Use this as a chapter guide, then press deeper into the text itself. The goal is to slow down observation, notice structure, and ask better questions before jumping to conclusions.

Aggiungi alle note

1 Előszólította tizenkét tanítványát, hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és erőtlenséget. 2 A tizenkét apostol nevei pedig ezek: első Simon, akit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, Zebedeus fia és János, az ő testvére; 3 Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Lebbeus, akit Taddeusnak hívtak; 4 Simon, a kananita és Júdás, az Iskariótes, aki el is árulta őt. 5 Ezt a tizenkettőt küldte el Jézus, és megparancsolta nekik: „Pogányok útjára ne menjetek, és samaritánusok városába ne menjetek be, 6 hanem menjetek inkább Izrael házának eltévelyedett juhaihoz. 7 Menjetek el, és prédikáljatok, mondjátok: Elközelített a mennyek országa! 8 Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. 9 Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt erszényetekbe. 10 Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálcát, mert méltó a munkás a kenyerére. 11 Ha pedig egy városba vagy faluba bementek, tudjátok meg, ki méltó ott erre, és maradjatok ott, amíg tovább nem indultok. 12 Ha bementek a házába, köszöntsétek. 13 És ha méltó a ház, szálljon a ti békességetek reá, ha pedig nem méltó, a ti békességetek rátok térjen vissza. 14 Ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a beszédeteket, amikor kimentek abból a házból vagy városból, lábaitok porát is verjétek le. 15 Bizony mondom néktek: az ítélet napján könnyebb lesz Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak. 16 Íme, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé, legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. 17 Óvakodjatok az emberektől, mert törvényszékre adnak titeket, és gyülekezeteikben megostoroznak titeket, 18 helytartók és királyok elé visznek érettem, bizonyságul maguknak és a pogányoknak. 19 Amikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, miképpen vagy mit szóljatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. 20 Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem Atyátoknak Lelke az, aki szól tibennetek. 21 Halálra adja majd testvér testvérét, atya gyermekét, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megöletik őket. 22 Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de aki mindvégig megáll, az megtartatik. 23 Amikor pedig egy városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek, be sem járjátok Izrael városait, mire az Emberfia eljön. 24 Nem följebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál. 25 Elég a tanítványnak, ha olyan, mint a mestere, és a szolga, mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét? 26 Ezért ne féljetek tőlük. Mert nincs olyan rejtett dolog, ami napfényre ne jönne, és olyan titok, ami ki ne tudódnék. 27 Amit nektek a sötétben mondok, azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek. 28 Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, de a lelket meg nem ölhetik. Hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában. 29 Ugye két verebecskét meg lehet venni egy fillérért, és egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok akarata nélkül? 30 Nektek még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. 31 Ne féljetek tehát: ti sok verebecskénél drágábbak vagytok. 32 Aki tehát vallást tesz énrólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt, 33 aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. 34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy fegyvert. 35 Mert azért jöttem, »hogy meghasonlást támasszak az ember és az atyja, a leány és az anyja, a meny és az anyósa közt, 36 és hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.« 37 Aki inkább szereti atyját és anyját, mint engem, nem méltó énhozzám; és aki inkább szereti fiát és lányát, mint engem, nem méltó énhozzám; 38 és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem követ engem, nem méltó énhozzám. 39 Aki megtalálja életét, elveszíti azt, és aki elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt. 40 Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. 41 Aki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi. 42 Aki inni ad egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet, mert az én tanítványom, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.“

Trasforma la lettura in vero studio

Registrati per salvare versetti, prendere note e studiare con strumenti AI.

Registrati Accedi

Scegli il tuo prossimo passo dopo questo capitolo Continua a leggere, scegli un piano o continua a studiare con l'AI.

Leggi il prossimo capitolo Matthew 11 in Hungarian Open New Testament.

Piani di lettura

Scegli un piano se vuoi trasformare questo capitolo in un'abitudine ripetibile.

Chiedi all’IA di questo capitolo

Continua con lo studio AI se il testo solleva domande o va più in profondità di una lettura.

Segui i temi che questo capitolo apre Argomenti correlati per le domande più ampie che questo capitolo potrebbe aver aperto.

Sfoglia tutti gli argomenti