1 Corinthians 15

Study commentary

Ask AI

First Corinthians 15 anchors Christian hope in the resurrection of Christ and the future resurrection of his people.

Read more

First Corinthians 15 does not allow the church to treat resurrection as a comforting symbol. Paul writes as if everything stands or falls here, because it does. In 1 Corinthians 15:3-8, he begins with the handed-on gospel, not as vague inspiration but as historical proclamation: Christ died, was buried, was raised, and was seen. Then the chapter sharpens into crisis. In 1 Corinthians 15:12-19, Paul does not politely correct confusion. He walks the reader into the abyss that opens if resurrection is denied. Preaching collapses. Faith empties out. The apostles become false witnesses. Sin remains undefeated. The dead are lost. Christianity without resurrection is not weakened Christianity. It is fraud. From there the chapter rises again in 1 Corinthians 15:20-28 by setting Christ forth as firstfruits, the beginning of a real bodily triumph that will reach all who belong to him. And in 1 Corinthians 15:51-58, hope becomes summons. Because death will be swallowed up, steadfast labor in the Lord is not wasted. This chapter matters because it joins doctrine, history, hope, and perseverance into one indivisible reality. It asks whether you truly believe Christ has conquered death, or whether you still try to build a Christian life on truths that remain meaningful even if the tomb were not empty.

Key passages

1 Corinthians 15:3-8 1 Corinthians 15:12-19 1 Corinthians 15:20-28 1 Corinthians 15:51-58

How the chapter unfolds

The chapter moves from gospel witness into argument, Adam-Christ contrast, and triumphant final victory over death.

Why this chapter matters

It matters because if the resurrection fails, the whole Christian life collapses with it.

Interpretive tension to watch

The chapter opposes both disbelief and reduction. Resurrection is not mere symbolism but bodily hope grounded in Christ’s actual rising.

Questions for this chapter

  • How does 1 Corinthians 15 expose a Christianity that wants meaning without resurrection reality?
  • Why does Paul press the catastrophe of 1 Corinthians 15:12-19 so forcefully?
  • What does 1 Corinthians 15:51-58 demand from believers who say they believe death will be defeated?

Study with context

Use this as a chapter guide, then press deeper into the text itself. The goal is to slow down observation, notice structure, and ask better questions before jumping to conclusions.

Add to Notes
1 Eszetekbe juttatom testvéreim az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, amelynek alapján álltok, 2 amely által üdvözöltök is, ha megtartjátok, amint hirdettem nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké. 3 Elsősorban azt adtam át nektek, amit magam is kaptam, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, 4 eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint. 5 Megjelent Kéfásnak, azután a tizenkettőnek, 6 majd több mint ötszáz atyafinak egyszerre, akik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban már elhunytak. 7 Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak, 8 legutoljára pedig, mint egy idétlennek, nekem is megjelent. 9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, aki nem vagyok méltó, hogy apostolnak hívjanak, mert üldöztem Isten anyaszentegyházát. 10 De Isten kegyelme által vagyok, aki vagyok, és az ő hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem Isten velem való kegyelme. 11 Tehát akár én, akár azok, így prédikálunk és ti így lettetek hívőkké. 12 Ha tehát Krisztusról azt prédikáljuk, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondják némelyek közöttetek, hogy nincs feltámadása a halottaknak? 13 Mert ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel. 14 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. 15 Sőt Isten hamis bizonyságtevőinek is bizonyulunk, mivel bizonyságot tettünk, hogy Isten feltámasztotta Krisztust, akit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. 16 Mert ha nem támadnak fel a halottak, a Krisztus sem támadt fel. 17 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a ti hitetek, még bűneitekben vagytok. 18 Sőt akkor azok is elvesztek, akik a Krisztusban hunytak el. 19 Mert ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabban vagyunk. 20 Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, és zsengéjük lett azoknak, akik már elhunytak. 21 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. 22 Mert amint Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. 23 Mégpedig mindenki a maga sorrendjében: az első zsenge Krisztus, azután, akik a Krisztuséi az ő eljövetelekor, 24 azután a végső célba érkezés, amikor (Krisztus) átadja az uralmat Istennek, az Atyának és eltöröl minden birodalmat, hatalmat és erőt. 25 Mert addig kell uralkodnia, míg ellenségeit mind a lába alá veti. 26 Mint utolsó ellenséget semmisíti meg a halált, 27 mert (Isten) „mindent lába alá vetett“. Amikor pedig azt mondja (az Írás), hogy „minden alája van vetve“, nyilvánvalóan azon kívül, aki neki mindent alávetett. 28 Amikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki neki mindent alávetett, hogy Isten legyen minden mindenben. 29 Különben mi értelme van annak, hogy némelyek a halottakért keresztelkednek meg, ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel? Akkor miért keresztelkednek meg a halottakért? 30 Mi is miért veszélyeztetjük akkor magunkat minden pillanatban? 31 Naponként halálos veszedelemben vagyok. Oly igaz ez, atyámfiai, mint a veletek való dicsekedésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. 32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efezusban a fenevadakkal, mit használ nekem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk!“ 33 Ne tévelyegjetek! Jó erkölcsöt megrontják a rossz társaságok. 34 Legyetek igazán józanok és ne vétkezzetek! Némelyek nem ismerik Istent. Ezt megszégyenítésetekre mondom. 35 De azt mondhatná valaki: Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek elő? 36 Balgatag! Amit vetsz, nem kel életre csak akkor, ha előbb meghal. 37 És amikor elveted, nem azt a testet veted el, ami majd kikel, hanem csak a magot, talán búzáét vagy más egyebét. 38 Isten pedig testet ad neki, akarata szerint, és pedig mindenféle magnak a maga saját testét. 39 Nem minden test egyforma. Más az emberek teste, más a barmoké, a halaké és a madaraké. 40 És vannak mennyei testek és földi testek. De más a mennyiek fényessége és más a földieké. 41 Más a nap fényessége és más a holdé és más a csillagoké. A csillag a csillagtól is különbözik fényességében. 42 Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban. 43 Elvettetik dicstelenségben, feltámasztatik dicsőségben. Elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. 44 Elvettetik a földi test, feltámasztatik a lelki test. Van földi test, és van lelki test. 45 Így van megírva: „Ádám, az első ember földi lény volt,“ az utolsó Ádám (Jézus) pedig megelevenítő Lélek. 46 De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47 Az első ember földből való, földi, a második ember, az Úr, mennyből való. 48 Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is. 49 Ezért, amint hordoztuk a földinek képmását, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képmását is. 50 Azt pedig állítom, atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát. A romlandóság sem örökölheti a romolhatatlanságot. 51 Íme titkot mondok nektek: mindnyájan ugyan nem halunk meg, de mindnyájan elváltozunk. 52 Nagy hirtelen, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszóra, mert trombita fog szólni, mire a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53 Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságot kell ölteni magára, és e halandó testnek halhatatlanságot. 54 Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, s e halandó test halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesedik az Ige, amely meg van írva: „A győzelem semmivé tette a halált. 55 Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?“ 56 A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57 De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. 58 Azért, szeretett atyámfiai, álljatok erősen, rendíthetetlenül. Buzgólkodva az Úr dolgában, tudva, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.

Turn reading into real study

Sign up to bookmark verses, take notes, and study with AI-powered tools.

Sign Up Log In
Study Bible notes for this chapter Verse-by-verse notes and direct commentary anchored in this chapter.
Study Bible

Verse-by-verse notes

Verses 15:1-11 Verses 15:20-28 Verses 15:50-58
Verses 15:1-11 Deep

The resurrection is not an optional doctrine around the edges of the gospel

Open
Jump to text

Paul begins by rehearsing the gospel itself and places the bodily resurrection of Christ at its center. If Christ did not rise, the apostolic witness collapses. The chapter teaches that Christianity cannot survive as moral inspiration once the empty tomb is removed.

Key passages
Romans 10:9 Acts 2:24-32
Add to Notes Ask AI from this note
Verses 15:20-28 Deep

Christ’s resurrection is the firstfruits of a conquered death

Open
Jump to text

Paul moves from argument to redemptive horizon. Christ’s resurrection is not a private miracle but the beginning of a harvest. Adam’s ruin and Christ’s reign are set against one another so that hope becomes cosmic and certain.

Key passages
Romans 5:17-19 Revelation 20:13-14
Add to Notes Ask AI from this note
Verses 15:50-58 Standard

Future victory over death makes present labor steadfast

Open
Jump to text

Paul ends with trumpet, change, victory, and labor because resurrection hope is meant to stabilize costly obedience now. The empty tomb does not float above daily life. It makes steadfast labor in the Lord meaningful and not in vain.

🔥 Revelation

If death has truly lost its sting in Christ, then weariness is never the final truth about faithful labor.

Key passages
Galatians 6:9 Hebrews 6:10
Add to Notes Ask AI from this note
Background and language insights Original-language details, cultural background, and why they change the reading of this chapter.
Depth

Original-language insights

1 Corinthians 15:20 · Greek Jump to text

aparchē (aparche)

Literal: firstfruits

Paul is not using a random metaphor. Firstfruits signal a beginning that guarantees more of the same harvest to come.

It makes Christ’s resurrection read as the pledge of the believer’s future bodily rising, not as an isolated marvel.

Key passages
1 Corinthians 15:20
Background

Cultural context

1 Corinthians 15 · Resurrection-denial and apostolic witness world Jump to text

Paul addresses confusion and denial around bodily resurrection by tying the church back to the apostolic gospel and Christ’s actual rising.

Modern readers may love the hope language while forgetting that the chapter is also argument against a real doctrinal error.

It makes 1 Corinthians 15 sound both pastoral and polemical, as Paul intended.

Key passages
1 Corinthians 15
Choose your next step after this chapter Keep reading, choose a plan, or keep studying with AI.
Read the next chapter 1 Corinthians 16 in Hungarian Open New Testament.

Reading Plans

Choose a plan if you want to turn this chapter into a repeatable habit.

Ask AI

Continue with AI study if the text raises questions or presses deeper than one reading.
Follow the themes this chapter opens Related topic hubs for the larger questions this chapter may have opened.
Browse all topics

Bible passages about faith

A curated study hub for readers searching for faith, trust, assurance, and living dependence on God.

Bible passages about holiness

A curated Bible hub for readers searching for holiness, consecration, obedience, and life set apart for God.

Bible passages about identity

A curated Bible hub for readers searching for identity, belonging, adoption, purpose, and new life in Christ.

Bible passages about salvation

A curated Bible hub for readers searching for salvation, grace, new birth, rescue from sin, and life in Christ.