John 11

Читайте цей розділ з наміром

Запитати ШІ про цей розділ

John 11 holds grief, delay, resurrection power, and the gathering death of Jesus together in one chapter where glory is revealed through weeping and command.

Відкрити коментар до розділу

John 11 does not protect the reader from the offense of divine delay. The chapter begins with love explicitly named and yet Lazarus is still allowed to die. In John 11:4-6, Jesus frames the sickness in terms of God’s glory and then remains where he is, which means the chapter will not let love be measured by immediate rescue. Then the grief becomes personal. In John 11:21-27, Martha speaks from loss and yet is drawn into one of the strongest confessions in the Gospel: Jesus is the resurrection and the life. That confession matters because the chapter is not aiming only at amazement over a miracle. In John 11:33-44, Jesus is deeply moved, he weeps, and then he commands life out of the tomb. Glory is revealed through tears and authority together. But the chapter does not end there. In John 11:45-53, Lazarus’s raising hardens opposition and pushes the leaders toward the death of Jesus. John 11 matters because it asks whether you want a Christ who is only comforting at a distance, or whether you can receive the Lord whose love may delay, whose tears are real, and whose life-giving glory moves straight toward his own death.

Ключові місця

John 11:4-6 John 11:21-27 John 11:33-44 John 11:45-53

How the chapter unfolds

The chapter moves from Lazarus’s sickness and Jesus’ delay into Martha’s confession, Jesus’ tears, Lazarus’s raising, and the council’s resolve to kill Jesus.

Why this chapter matters

It matters because it reveals Jesus not only as comforter in loss but as the resurrection and the life whose glory moves straight toward the cross.

Interpretive tension to watch

Do not read the chapter as a miracle story detached from glory and death. Lazarus is raised in a chapter that also accelerates the path to Jesus’ own death.

Запитання до цього розділу

  • Why does John 11 make room for both Jesus’ delay and his love instead of resolving the tension quickly?
  • How does Martha’s confession prepare the reader to understand the sign of Lazarus rightly?
  • What does the chapter reveal about glory that appears in weeping, command, and the approach of the cross together?

Study with context

Use this as a chapter guide, then press deeper into the text itself. The goal is to slow down observation, notice structure, and ask better questions before jumping to conclusions.

Додати до нотаток
1 Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Mártának falujából. 2 Az a Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és a hajával törölte meg annak lábait: az ő testvére, Lázár volt beteg. 3 Testvérei tehát hozzá küldtek, s ezt üzenték: „Uram, íme, akit szeretsz, beteg.“ 4 Jézus pedig, amikor ezt meghallotta, ezt mondta: „Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia.“ 5 Jézus pedig szerette Mártát és annak nővérét és Lázárt. 6 Mikor tehát meghallotta, hogy beteg, akkor két napig maradt azon a helyen, ahol volt, 7 de azután ezt mondta tanítványainak: „Menjünk ismét Júdeába.“ 8 A tanítványok ezt mondták neki: „Mester, most akartak téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamégy?“ 9 Jézus így felelt: „Vagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világnak világosságát. 10 De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.“ 11 Ezeket mondta nekik, és hozzátette: „Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem őt.“ 12 A tanítványai azt mondták erre: „Uram, ha elaludt, meggyógyul.“ 13 Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy álomba merülésről szól. 14 Ekkor aztán Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt, 15 és örülök, hogy nem voltam ott, tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el őhozzá!“ 16 Tamás, akit Ikernek hívtak, azt mondta tanítványtársainak: „Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.“ 17 Jézus pedig elment, és úgy találta, hogy Lázár már négy napja van a sírban. 18 Betánia pedig közel volt Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamnyira, 19 ezért a zsidók közül sokan mentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérük miatt. 20 Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, elébe ment, Mária pedig otthon ült. 21 Márta ekkor ezt mondta Jézusnak: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. 22 De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.“ 23 Jézus ezt mondta neki: „Feltámad a testvéred.“ 24 Márta ezt mondta neki: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.“ 25 Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is, él, 26 és aki él és hisz énbennem, soha meg nem hal. Hiszed-e ezt?“ 27 Márta így felelt: „Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, aki e világra jövendő.“ 28 Amint ezeket mondta, elment, és titkon szólította az ő testvérét, Máriát, mondván: „A Mester itt van, és hív téged.“ 29 Mihelyt ez meghallotta, felkelt hamar, és hozzáment. 30 Jézus pedig nem ment még be a faluba, hanem azon a helyen volt, ahová Márta elébe ment. 31 A zsidók azért, akik ővele otthon voltak, és vigasztalták őt, látva, hogy Mária hamar felkelt és kiment, utánamentek, ezt mondva: „A sírhoz megy, hogy ott sírjon.“ 32 Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátva őt, a lábaihoz esett, ezt mondva neki: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem.“ 33 Jézus pedig, amint látta, hogy sír, és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsult lelkében, és igen megrendült. 34 És mondta: „Hová helyeztétek őt?“ Mondták neki: „Uram, gyere, és lásd meg!“ 35 Könnyekre fakadt Jézus. 36 Mondták azért a zsidók: „Íme, mennyire szerette őt!“ 37 Némelyek pedig ezt mondták közülük: „Ő, aki a vaknak szemét felnyitotta, nem tehette volna-e meg, hogy ez ne haljon meg?“ 38 Jézus pedig újra felindulva magában, odament a sírhoz. Az pedig egy üreg volt, és kő feküdt rajta. 39 Jézus ezt mondta: „Vegyétek el a követ.“ A megholtnak nőtestvére, Márta ezt mondta neki: „Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.“ 40 Jézus ezt mondta neki: „Nem mondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?“ 41 Elvették azért a követ onnan, ahol a megholt feküdt. Jézus pedig felemelte szemeit az égre, és mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem. 42 Tudtam is, hogy te mindenkor meghallgatsz engem, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.“ 43 És mikor ezeket mondta, fennhangon kiáltott: „Lázár, jöjj ki!“ 44 És kijött a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendővel volt leborítva. Mondta nekik Jézus: „Oldozzátok el, és hagyjátok elmenni.“ 45 Sokan hittek őbenne azok közül a zsidók közül, akik Máriához mentek, és látták, amiket cselekedett. 46 De némelyek azok közül elmentek a farizeusokhoz, és elbeszélték nekik, amiket Jézus cselekedett. 47 Egybegyűjtötték azért a papi fejedelmek és a farizeusok a főtanácsot, és mondták: „Mit cselekedjünk? Mert ez az ember sok csodát művel. 48 Ha ekképpen hagyjuk őt, mindenki hinni fog ő benne: és eljönnek majd a rómaiak, és elveszik tőlünk mind a helyet is, mind a népet is.“ 49 Egy pedig közülük, Kajafás, aki főpap volt abban az esztendőben, mondta nekik: „Ti semmit sem tudtok. 50 Még arra sem gondoltok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és ne az egész nép vesszen el.“ 51 Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivel abban az esztendőben főpap volt, jövendőt mondott, hogy Jézus meg fog halni a népért, 52 és nemcsak a népért, hanem azért is, hogy az Istennek elszéledt gyermekeit egybegyűjtse. 53 Ama naptól azért azon tanakodtak, hogy őt megöljék. 54 Jézus tehát nem járt többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elment onnan a vidékre, a pusztához közel, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott az ő tanítványaival. 55 Közel volt pedig a zsidók húsvétja: vidékről sokan mentek fel Jeruzsálembe húsvét előtt, hogy megtisztuljanak. 56 A templomban állva keresték Jézust, és így szóltak egymáshoz: „Mit gondoltok, hogy nem jön-e fel az ünnepre?“ 57 A papi fejedelmek pedig és a farizeusok is parancsot adtak, hogy ha valaki megtudja, hogy hol van, jelentse, hogy megfogják.

Перетворіть читання на справжнє вивчення

Зареєструйтеся, щоб зберігати вірші, робити нотатки та вивчати за допомогою ШІ.

Зареєструватися Увійти
Нотатки Біблії для вивчення до цього розділу Нотатки по віршах та прямий коментар, закріплені за цим розділом.
Біблія для вивчення

Нотатки по віршах

Вірші 11:4-27 Вірші 11:33-53
Вірші 11:4-27 Deep

Love is not disproved by delay when glory is doing a deeper work

Відкрити
Перейти до тексту

John 11 forces the reader to hold love and delay together. Jesus does not hurry to prevent sorrow, yet his delay serves a greater revelation of who he is.

Ключові місця
John 2:4 Romans 8:28
Додати до нотаток Запитати AI з цієї нотатки
Вірші 11:33-53 Standard

Resurrection glory appears in tears, command, and the shadow of the cross together

Відкрити
Перейти до тексту

Jesus weeps, raises Lazarus, and provokes the death plot against himself in the same chapter. The sign reveals life-giving glory that moves directly toward sacrificial death.

Ключові місця
John 12:23-24 Hebrews 2:14-15
Додати до нотаток Запитати AI з цієї нотатки
Контекст та мовні особливості Деталі оригінальної мови, культурний контекст та чому вони змінюють розуміння цього розділу.
Глибина

Особливості оригінальної мови

John 11:25 · Greek Перейти до тексту

egō eimi hē anastasis kai hē zōē (ego eimi he anastasis kai he zoe)

Літературний: I am the resurrection and the life

Jesus does not merely promise resurrection as an event. He identifies it with himself, making hope personal before it is chronological.

It centers the chapter on Christ himself rather than on Lazarus as the final point of wonder.

Ключові місця
John 11:25
Контекст

Культурний контекст

John 11 · Funeral grief and glory-through-death world Перейти до тексту

John 11 unfolds in a mourning household where ritual grief, delayed arrival, and public expectation heighten the scandal of Jesus’ actions and words.

Modern readers may focus on the miracle and miss how deeply the chapter is structured by grief, delay, and the looming death of Jesus himself.

It keeps John 11 from becoming a detached miracle story and restores its cross-shadowed glory.

Ключові місця
John 11
Оберіть наступний крок після цього розділу Продовжуйте читати, оберіть план або продовжуйте вивчення з AI.
Читати наступний розділ John 12 in Hungarian Open New Testament.

Плани читання

Оберіть план, якщо хочете перетворити цей розділ на регулярну звичку.

Запитати ШІ про цей розділ

Продовжте вивчення з AI, якщо текст викликає запитання чи потребує глибшого розгляду.
Слідуйте темами, які відкриває цей розділ Пов'язані тематичні центри для більших запитань, які міг відкрити цей розділ.
Переглянути всі теми

Bible passages about faith

A curated study hub for readers searching for faith, trust, assurance, and living dependence on God.

Bible passages about prayer

A curated Bible hub for readers searching for prayer, dependence, boldness before God, and persevering intercession.

Bible passages about identity

A curated Bible hub for readers searching for identity, belonging, adoption, purpose, and new life in Christ.

Bible passages about salvation

A curated Bible hub for readers searching for salvation, grace, new birth, rescue from sin, and life in Christ.