Luke 8

Basahin ang kabanatang ito nang may layunin

Magtanong sa AI tungkol sa kabanatang ito

Luke 8 gathers a parable and four miracles. Jesus travels with the Twelve and with women who support him from their own means, among them Mary Magdalene and Joanna. He tells the parable of the sower, seed on the path, the rock, the thorns, and the good soil, and explains it as the word of God received in four kinds of heart, adding that his true family are those who hear and do the word. Then he calms a storm on the lake, frees the Gerasene man possessed by a legion of demons and sends him home to tell what God has done, heals the woman who touched his cloak after twelve years of bleeding, and raises the daughter of Jairus with the words "Child, get up."

Buksan ang komentaryo ng kabanata

Luke 8 is one of the busiest chapters in the Gospels, and it begins with a detail only Luke gives: the movement was funded by women. Mary Magdalene, freed from seven demons, Joanna, whose husband ran Herod's household, Susanna, and many others paid the bills as Jesus went from town to town. Then the parable that Jesus said explains all the others. A farmer flings seed, and it lands on a path, on rock, among thorns, and on good ground, and what happens next depends entirely on the ground. The seed, he explains, is the word of God, and the soils are hearts, and the only one that bears a crop is the one that hears, holds on, and keeps going. After that, four events in quick succession show what the word can do. A storm on the lake, a boat filling with water, disciples screaming that they are dying, and a man who wakes up, tells the wind to stop, and asks them where their faith is. A naked man living among tombs, chained and breaking chains, possessed by a legion, who ends the story clothed and sane at Jesus' feet, sent home to tell his town what God did. A woman who has bled for twelve years and spent everything on doctors, who touches the edge of his cloak in a crowd and is called out of hiding to be called daughter. And a synagogue ruler's twelve-year-old girl, dead before Jesus reaches the house, who hears him say child, get up, and gets up hungry. Who is this, the disciples ask in the boat. The chapter is the answer.

Historical and literary context

Luke alone records the women who financed Jesus' ministry; Joanna's husband managed Herod Antipas's household, which places support for Jesus inside the tetrarch's court. The parable of the sower reflects Palestinian farming, where seed was broadcast before plowing and paths, rock shelves, and thorns ran through the fields. Sudden windstorms on the Sea of Galilee are caused by air rushing down from the surrounding hills. The Gerasenes lived in the Decapolis, Gentile territory east of the lake, which explains the pigs. The woman with the bleeding was ritually unclean under Leviticus 15 and would have made anyone she touched unclean. Jairus led a synagogue; his daughter at twelve stood at the edge of adulthood.

How the chapter unfolds

Verses 1 to 3 describe the traveling company and the women. Verses 4 to 15 give the parable of the sower, the reason for parables, and the explanation. Verses 16 to 18 add the lamp and the warning to listen well. Verses 19 to 21 redefine family around hearing and doing the word. Verses 22 to 25 narrate the storm. Verses 26 to 39 tell of the Gerasene demoniac, Legion, the pigs, the townspeople's fear, and the man's commission. Verses 40 to 56 interweave Jairus's plea, the healing of the bleeding woman, the news of the girl's death, and her raising.

Why this chapter matters

The parable of the sower is the parable Jesus himself explained and the one he said unlocks the others, and its four soils have been the church's basic picture of how the word is received. "Where is your faith?" on the lake, "Who touched Me?" in the crowd, and "Child, get up" at the bedside are among the Gospel's most vivid scenes and have been painted, preached, and sung for centuries. The women of verses 1 to 3 are the first named financial supporters of the Christian movement. The healed demoniac sent home to tell his story is Luke's picture of the first Gentile witness, and the woman who touched the cloak is the model of faith that reaches out in secret and is called into the open.

Interpretive tension to watch

Jesus says he speaks in parables "so that" outsiders may not understand, quoting Isaiah 6, a hard saying that readers soften as a description of what happens or take at face value as judgment. The destruction of the pigs, and the loss to their owners, sits uneasily with modern readers, as does the townspeople's request that Jesus leave. Whether the woman's healing "took power out of" Jesus without his will is a question the text raises and leaves. The girl is called "asleep" while everyone knows she is dead, and Jesus' command to tell no one contradicts the demoniac's command to tell everyone, a contrast that depends on the audience.

Mga tanong para sa kabanatang ito

  • The same seed falls on four soils. Which soil describes how you have received God's word in the last year, and what would change the soil?
  • The healed man wants to leave with Jesus and is sent home instead. When is staying where you are the harder obedience?
  • Jairus is told his daughter is dead and hears, "Do not be afraid; just believe." What does it mean to believe after the worst news has arrived?

Study with context

Use this as a chapter guide, then press deeper into the text itself. The goal is to slow down observation, notice structure, and ask better questions before jumping to conclusions.

1 Történt ezután, hogy városról városra és faluról falura járt, és prédikálta és hirdette Isten országát, és vele volt a tizenkettő, 2 és néhány asszony is, akiket gonosz lelkektől és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveznek, akiből hét ördög ment ki, 3 és Johanna, Kuzának, Heródes egyik főemberének a felesége és Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból szolgáltak neki. 4 Amikor nagy sokaság gyűlt egybe, azokból is, akik a városokból mentek hozzá, ezt a példázatot mondta nekik: 5 „Kiment a magvető, hogy elvesse vetőmagját. Magvetés közben némelyik az útfélre esett, és eltaposták, és az ég madarai megették. 6 Némelyik sziklára esett, és amikor kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. 7 Némelyik tövisek közé esett, és a tövisek velük együtt növekedve megfojtották azt. 8 Némelyik pedig jó földbe esett, és amikor kikelt, százszoros termést hozott.“ Amikor ezt mondta, felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja!“ 9 Megkérdezték tőle tanítványai: „Mit jelent ez a példázat?“ 10 Ő ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy értsétek Isten országának titkait, a többieknek azonban példázatokban adatik, »hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.« 11 A példázat pedig ez: A mag Isten beszéde. 12 Az útfélre esettek azok, akik meghallgatták, de aztán eljön az ördög, és kikapja szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek. 13 A sziklára esettek azok, akik amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem ver bennük gyökeret, egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elpártolnak. 14 A tövisek közé esettek azok, akik meghallgatták, de amikor elmentek, az élet gondja és gazdagsága és gyönyörűsége megfojtja azt, és termést nem hoznak. 15 Akiknél pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és termést hoznak állhatatossággal. 16 „Aki gyertyát gyújt, nem takarja le azt egy edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot. 17 Mert nincs olyan titok, amely nyilvánvalóvá ne lenne, és nincs olyan rejtett dolog, amely ki ne tudódnék, és világosságra ne jönne. 18 Vigyázzatok azért, hogyan hallgatjátok, mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.“ 19 Odamentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak hozzájutni a sokaság miatt. 20 Ezért tudtára adták neki: „A te anyád és testvéreid kint állnak, téged akarnak látni.“ 21 Ő azonban így válaszolt nekik: „Az én anyám és testvéreim azok, akik Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.“ 22 Történt egy napon, hogy hajóba szállt tanítványaival, és ezt mondta nekik: „Menjünk át a tó túlsó partjára.“ És elindultak. 23 Hajózásuk közben elszenderedett. Ekkor szélvész csapott le a tóra, és megrémültek, és veszélyben voltak. 24 Hozzá mentek, felkeltették, és ezt mondták: „Mester, Mester, elveszünk!“ Ő pedig felkelt, rászólt a szélre és a hullámokra, mire azok elültek, és csend lett. 25 És ezt mondta nekik: „Hol van a ti hitetek?“ Ők pedig félelemmel és csodálkozással ezt mondták egymásnak: „Ugyan kicsoda ez, hogy a szélnek és víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?“ 26 Aztán áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben van. 27 Amikor kiment a partra, egy ember jött elé a városból, akiben ördögök voltak. Régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem csak sírboltokban. 28 Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, lába elé borult, és hangosan ezt mondta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a felséges Isten Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!“ 29 Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mert már régóta hatalmában tartotta, ezért láncokkal és bilincsekkel megkötözve őrizték, de ő elszakította kötelékeit, az ördög pedig a pusztába űzte. 30 Jézus megkérdezte: „Mi a neved?“ Az így felelt: „Légió“, mert sok ördög ment bele. 31 És kérték őt, hogy ne parancsolja őket vissza az alvilágba. 32 Volt pedig ott egy disznócsorda, amely a hegyen legelészett, és kérték őt, hogy engedje meg nekik, hogy azokban menjenek. 33 Miután kimentek az ördögök az emberből, és bementek a disznókba, a csorda a meredekről a tóba rohant, és megfulladt. 34 Amikor a pásztorok látták, mi történt, elfutottak, és hírét vitték a városba és a falvakba. 35 Kimentek az emberek megnézni, mi történt, és Jézushoz mentek, és ott találták azt az embert, akiből az ördögök kimentek, amint felöltözve és ép elmével ült Jézus lábainál, és nagyon megijedtek. 36 Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg az a megszállott. 37 Ekkor a Gadara vidékének egész népe arra kérte, hogy menjen el onnan, mert nagyon féltek. Ő pedig hajóra szállt, és visszatért. 38 Az az ember, akiből az ördögök kimentek, arra kérte, hogy vele lehessen. De Jézus elküldte őt, és ezt mondta neki: 39 „Térj vissza házadhoz, és beszéld el, milyen nagy dolgokat tett Isten veled.“ Elment azért, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. 40 És történt, amikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadta, mert mindnyájan várták. 41 És íme, jött egy Jairus nevű ember, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lábai elé borult, és kérte, hogy menjen el házába, 42 mert egyetlen, mintegy tizenkét esztendős leánya halálán volt. Miközben ment, a sokaság szorongatta. 43 És egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, és bár minden vagyonát orvosokra költötte, senki sem tudta meggyógyítani. 44 Hátulról hozzálépett, megérintette ruhájának szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása. 45 Jézus ezt mondta: „Ki az, aki megérintett?“ Amikor mindnyájan tagadták, Péter, és akik vele voltak így szóltak: „Mester, a sokaság szorongat és lökdös téged, és te azt mondod: ki az, aki megérintett engem?“ 46 De Jézus ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert észrevettem, hogy erő árad ki belőlem.“ 47 Amikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész sokaság előtt, hogy miért érintette őt, és hogy azonnal meggyógyult. 48 Jézus pedig ezt mondta neki: „Bízzál, leányom, a te hited megtartott téged, eredj el békességgel!“ 49 Még beszélt, amikor eljött egy ember a zsinagógai elöljáró házából, és ezt mondta: „Meghalt a leányod, ne fáraszd a Mestert!“ 50 Amikor Jézus ezt hallotta, ezt mondta neki: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.“ 51 Bemenve a házba, senkit sem engedett be, csak Pétert, Jakabot és Jánost és a leány atyját és anyját. 52 Mindnyájan sírtak, és gyászolták. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik.“ 53 Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt. 54 Ekkor mindenkit kiküldött, megfogta a leány kezét, és kiáltott: „Leányom, kelj fel!“ 55 Ekkor visszatért abba a lélek, azonnal felkelt, és ő megparancsolta, hogy adjanak neki enni. 56 És álmélkodtak annak szülei, de ő megparancsolta, hogy senkinek se mondják el, ami történt.

Gawing tunay na pag-aaral ang pagbabasa

Mag-sign up para mag-bookmark ng mga talata, gumawa ng tala, at mag-aral gamit ang AI tools.

Piliin ang susunod mong hakbang pagkatapos ng kabanatang ito Magpatuloy sa pagbabasa, pumili ng plano, o magpatuloy sa pag-aaral gamit ang AI.
Sundin ang mga temang binubuksan ng kabanatang ito Mga kaugnay na topic hub para sa mas malalaking tanong na maaaring nabuksan ng kabanatang ito.